JavaScript kártyák mintái az alkalmazásunkból

Töltse le alkalmazásunkat az App Store-ból vagy a Google Play-ből, hogy több ingyenes tanulókártyához jusson, vagy iratkozzon fel az összes tanulókártya eléréséhez.

JavaScript

Mi a lexikális hatókör a JavaScriptben?

A JavaScriptban a lexiális hatókör elve azt jelenti, hogy egy változó láthatósági tartományát annak helye határozza meg a kódban. Ez azt jelenti, hogy a változók elérhetők a blokkon belül, ahol definiálták őket, valamint minden beágyazott blokkban. Ez lehetővé teszi zárványok létrehozását és a változókhoz való hozzáférés szabályozását. A lexiális hatókör alkalmazásának példája a JavaScript kódban:

function külsőFunkció() {
  let külsőVáltozó = `Kint vagyok!`;

  function belsőFunkció() {
    console.log(külsőVáltozó); // Hozzáférhet a 'külsőVáltozó'-hoz
  }

  belsőFunkció();
}
külsőFunkció(); // Megjeleníti, hogy `Kint vagyok!`

A lexiális hatókör lehetővé teszi egy belső függvény számára, hogy hozzáférjen a külső függvényben definiált változókhoz, még a külső függvény befejezése után is. Ez kulcsfontosságú elem a JavaScriptben a zárványok létrehozásában, lehetővé téve a rugalmasabb állapotkezelést az alkalmazásokban.

JavaScript

Mi az emelés (hoisting)?

A hoisting egy olyan mechanizmus a JavaScript nyelvekben, ahol a változók és függvények a hatáskörük tetejére kerülnek a kód végrehajtása előtt. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a függvényeket vagy változókat használhatjuk, mielőtt ténylegesen deklarálásra kerülnek.

Azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a hoisting kissé eltérően működik a változók és függvények esetében.

A var kulcsszóval deklarált változók esetében csak a deklarálás kerül hoistingálásra, nem az inicializáció. A deklaráció előtt inicializált változókat undefined -ként adja vissza.

A változók hoisting kódjának példája:

console.log(myVar); // undefined
var myVar = 5;
console.log(myVar); // 5

A függvények esetében a hoisting a függvény deklarálását és definícióját is a tetejére viszi, ami lehetővé teszi a függvény használatát még a deklarálása előtt.

A függvények hoisting kódjának példája:

console.log(myFunction()); // "Hello World"

function myFunction() {
  return "Hello World";
}

A hoisting nem fordul elő az let és const kulcsszóval deklarált változóknál.

JavaScript

Mi az arrow function és mik az előnyei?

A nyíl függvény, más néven nyíl függvény, egy olyan függvénytípus, amelyet az ECMAScript 6-ban (ES6) vezettek be. Nyíl függvényeknek nevezik őket, mert egy speciális szintaxist használnak egy nyíllal ( => ) a függvény definiálására.

Összehasonlításképpen, egy hagyományos függvény így nézhet ki:

function sum(a, b) {
  return a + b;
}

Egyenértékű nyíl függvényként pedig így:

const sum = (a, b) => a + b;

A nyíl függvény előnye, hogy nem hoz létre saját végrehajtási kontextust (bindelés a this-hez), ami gyakran hibaforrás a JavaScriptben. A nyíl függvényekben a this a környező kontextusból öröklődik. További előnye a szintaxis tömörsége, különösen akkor hasznos, amikor a függvényeket más függvények argumentumaként használják, például magasabb rendű függvényekben.

Másrészről, mivel nincs saját this-ük, a nyíl függvények nem alkalmasak konstruktori (kreatív) objektumok definiálására vagy módszerek létrehozására prototípus objektumokban.

JavaScript

Mi az a Promise objektum és hogyan használható?

A JavaScriptban a Promise objektumot aszinkron műveletek kezelésére használják. A Promise egy értéket képvisel, amely nem biztos, hogy rendelkezésre áll amikor a Promise létrejön, de a jövőben rendelkezésre állhat vagy soha.

Egy Promise objektum az alábbi három állapot közül az egyikben lehet:
1. Folyamatban - a művelet még folyamatban van, nincs befejezve sem sikeresen, sem hiba nélkül.
2. Teljesült - a művelet sikeresen befejeződött, a Promise visszaad egy értéket.
3. Elutasítva - a művelet hibával fejeződött be, a Promise visszaadja az hiba okát.

Egy teljesült vagy elutasított Promise-ot "lezárt"-nak tekintünk, és állapota soha nem változik.

Promise objektum létrehozása:

const promise = new Promise((resolve, reject) => {
  const success = true;
  if (success) {
    resolve('A művelet sikeres.');
  } else {
    reject('A művelet sikertelen.');
  }
});

Promise objektum használata:

promise
  .then(result => {
    console.log(result); // Kiírja: 'A művelet sikeres.'
  })
  .catch(error => {
    console.log(error);
  });

A .then() metódus akkor hajtódik végre, ha a Promise teljesült, és .catch() ha elutasították. Mindkét esetben a művelet eredménye vagy a Promise elutasításának oka kerül átadásra argumentumként.

Download IT Flashcards App Now

Erősítse meg IT tanulási útját a legjobb villámkártya alkalmazással. A programozás alapjaitól a fejlett technológiák elsajátításáig az IT Flashcards az Ön útlevele az IT kiválósághoz. Töltse le most, és fedezze fel potenciálját a mai versenyképes technológiai világban.

Töltsd le innen

PLAY STORE

Letöltés a

APP STORE